A trójai faló legendáját szinte mindenki ismeri: egy gigantikus, fából készült építménybe katonák bújnak, hogy az éj leple alatt kimásszanak a Trója falai mögé bevontatott „ajándékból”, majd társaikat beengedve percek alatt eldöntik a tíz évig húzódó csata menetét. De vajon valóban így történt? Tényleg egy lovat formált az építmény, a valóságban is így dőlt el a csata, vagy mindez csak mítosz? A Viasat History legújabb, A trójai faló rejtélye című dokumentumfilmje 2021. május 23-án vasárnap 21 órától szakértők segítségével igyekszik megfejteni a rejtélyt és felgöngyölíteni Homérosz költeményeinek valódi jelentését.

undefined

Homérosz igazából meg sem énekelte a trójai faló teljes történetét
A legrégebbi mű, amelyben a trójai faló több ezer éves története szerepel, Homérosz nevéhez fűződik. A görög költő az Iliászban és az Odüsszeiában is érinti a trójai eseményeket, de míg előbbiben csak a döntő csata előestéjéig írja le a történéseket, addig az Odüsszeia a másnapi eseményekkel kezdődik - azaz a kérdéses este teljes mértékben kimarad, ráadásul míg minden másról aprólékosan beszámol, addig a falóról egyáltalán nem ír részleteket, csak megemlíti azt. Emellett még az sem biztos, hogy ez a csata pecsételte meg Trója sorsát! A görög költő eposzában egy háború vet véget Trója aranykorának, de a kutatók szerint az is elképzelhető, hogy egy nagy csapás vagy háborúk és természeti katasztrófák egész sora pusztította el a várost. A Trója romjai körüli ásatások során feltárt temetetlen csontvázak alapján bármely forgatókönyv elképzelhető lehet.

Egyáltalán nem biztos, hogy a faló valójában ló volt
A dokumentumfilm egyik kutatójának becslése szerint az építmény 5 tonnát nyomott, 9 méter magas és 11 méter hosszú volt. Törzsét egy harci szekérhez rögzítették, azt pedig 28 ló segítségével vontatták a helyére. Azt azonban, hogy valóban ló volt-e a trójai faló, már a múltban is többen megkérdőjelezték: idősebb Plinius, a neves római polihisztor például egyfajta ostromgépre, faltörő kosra gyanakodott. Homérosz pedig dourateosz hipposzként hivatkozik a falóra, ami annyit tesz, hogy „fából készült ló” – de ez csak a mai jelentése az általa használt kifejezésnek, akkoriban azt jelentette, hogy „hajópalánkból készült”, azaz az ostromhoz érkező görögök gályáinak anyagát használhatták fel hozzá. A dokumentumfilmben feltárnak egy i.e. 7. században – Homérosz korában – elsüllyedt föníciai hajót, amelyet az ókori domborművek lófejjel az orrán ábrázoltak. Ezt a hajótípust hipposznak hívták, ami lovat jelent, így felmerül a kérdés, hogy az Odüsszeiában említett dourateosz hipposz talán valójában egy palánkból ácsolt hajó volt? Hisz az Iliászban is úgy hivatkoznak a hajókra, mint a tenger lovaira...

A tenger lovai egy olyan mitológiai kép, amely mind az ókori Görögország múltjába, mind pedig Homérosz hőskölteményébe remekül illeszkedik. No, de bármi is volt az a „faló” – ostromgép vagy hajó –, vajon a megajándékozottak miért vontatták be rögtön a városba, és miért nem nyitották fel előtte? Ezekre, illetve a fenti kérdésekre is választ ad A trójai faló rejtélye május 23-án 21 órakor a Viasat Historyn.

A Viasat History TV műsora a TvMustra oldalán: https://www.tvmustra.hu/tvmusor/VIASATHISTORY