Vastag jégtakaróval borított fjordok, kristálytiszta források és felhőfátyol mögé rejtett vulkánok – Izland természeti csodái eredeti formájukban, az emberi kéz által érintetlenül várják a szigetországba látogatókat. De vajon hogy sikerült megőrizni a természet szépségeit, és hogy tanultak meg az őslakosok együtt élni a zord időjárással és a vulkánokkal? A DoQ-n október 14-én debütáló Izland - Az ősi vizek forrása című díjnyertes, Kiss Róbert filmből ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ, miközben közelebbről is megismerhetjük az ország lenyűgöző látványosságait. Bemelegítésként íme, 5 érdekesség Izlandról, amelyeket nem érdemes kihagyni.

Milyen eszközökre van szükség, hogy megépíthessünk egy többmilliárd dollár értékű, több tízezer tonnát is meghaladó sugármeghajtású repülőgép-hordozót? Vajon hogyan jött létre az ősrobbanás, és mi lakozik a világegyetem peremén kívül? A rengeteg érdekesség között erre a két kérdésre is választ ad a DoQ A repülőgép-hordozók építése című filmje és Az univerzum című dokumentumsorozata a hétvégén.

Szaddám Husszein kuvaiti inváziója, Hitler háborús haditerve vagy Mao Ce-tung nagy ugrása csupán néhány esemény, amely óriási katonai baklövésként maradt fenn a világtörténlemben. Hogyan buktak le a második világháborús náci kémek Angliában és miért zuhant négy atombomba egy kis spanyol halászfalura? Május 1-jén a DoQ a XX. század legendás mulasztásait és a hadviselés kudarcait mutatja be a Baklövések című sorozatban – fényt derítve azok okaira és következményeire.

Nyilas hatalomátvétel Magyarországon, Napóleon kettős cselszövése, a müncheni sörpuccs – az elmúlt évszázadok történelme számos sikeres, és még több teljes kudarccal végződő államcsínyt tart számon. Ilyen volt például az amerikai történelem egy leghíresebb puccsa, a grenadai Hirtelen Harag hadműveletet, melyet a DoQ-n április 22-én debütáló Valódi Harcosok című dokumentumfilmből részletesebben is megismerhetünk. Kedvcsinálóként lássuk a világtörténelem leghíresebb állam elleni összeesküvéseit!

Tengereinket, óceánjainkat nap mint nap gigantikus teherszállító hajók, jachtok és más vízi járművek szelik át. De vajon hogyan jutott el az emberiség az evezős gályáktól a vitorlásokig, gőzhajókig, illetve a hatalmas óceán- és tengeralattjárókig? A DoQ Honnan származik? című dokumentumfilmje a hajóépítés bölcsőjébe, Görögországba repíti a nézőket és bemutatja korunk tengerjáróinak ókori elődeit, a háromevezős görög gályáktól kezdve a szürakuszai teherhajóig.

Hogy váltak a gótok éhező, üldözött népből a legnagyobb hódítókká? Mivel tartották rettegésben egész Európát a vandálok? A DoQ márciusban barbár népek nyomába szegődik és végigköveti kontinenseken és tengereken átívelő hódítóútjukat, miközben bemutatja, hogy miként pusztítottak el és mészároltak le mindent és mindenkit, aki az útjukba került.

Miután 1919-ben bevezették az USA-ban a szesztilalmat, új korszak kezdődött az amerikaiak életében, amely a józan életmód helyett a törvény kijátszásáról és a kiskapuk kereséséről szólt. A városokban illegális kocsmák nyíltak, virágzott a korrupció, és erőre kapott a maffia. A DoQ-n november 5-én debütáló Szeszfőzők és alkoholcsempészek című film bemutatja, hogy kik, hogyan és mivel látták el a szomjazó állampolgárokat. Íme öt példa arra, hogy milyen hatással volt az amerikai társadalomra a csaknem másfél évtizedig tartó szesztilalmi időszak.

Létezik egy hely az USA-ban, ahol az olyan hétköznapi foglalkozások is életveszélyesek, mint az idegenvezető, a buszsofőr, vagy a szemétszállító. A DoQ új dokumentumfilm-sorozata, a Keményen Alaszkában epizódról-epizódra mutatja be azokat a bátor és kitartó munkásokat, akik nap mint nap az életüket kockáztatják a legzordabb államban. Íme, öt foglalkozás, ami bizonyítja, hogy Alaszkában bizony minden keményebb!

Minden hónap utolsó szombatján három népszerű sorozat 3-3 epizódjával jelentkezik a DoQ. A tematikus dokumentumfilm csatornán május 28-án a legemlékezetesebb csaták és a leghatalmasabb civilizációk titkai kerülnek a középpontba, így többek között az is kiderül, miért volt sikertelen a Market Garden hadművelet, hogyan vezette győzelemre egységét George S. Patton tábornok a második világháborúban, és hogyan épültek fel olyan birodalmak, mint Róma vagy Egyiptom.

Mi lesz egy törpenövésű családdal, ha a németek fogságába kerül a második világháborúban? Ha „szerencséjük” van, akkor Josef Mengele tábori orvos kísérleti alanyai lesznek. Az Auschwitzi koncentrációs táborban – mint a május 21-én 21:05-kor a DoQ műsorán látható A hét törpe Auschwitzban című filmből kiderül – a jobb életkörülmények a legnagyobb kínzások ellenére is közelebb hozták a túlélés esélyét.

Daniel Morgan, Horatio Gates és Lord Cornwallis – bizonyára sokak számára ismeretlen ez a három név, pedig nélkülük lehet, hogy nem is létezne korunk legmeghatározóbb világhatalma, az Amerikai Egyesült Államok. A DoQ-n május 10-én debütáló Washington tábornokai című háromrészes sorozat az USA első elnökével, George Washingtonnal kapcsolatba kerülő tábornokokat mutatja be, akik sorsdöntő szerepet játszottak az amerikai függetlenségi háború alakulásában.

1942 tavaszára a japán haderő tartotta kontroll alatt a Csendes-óceán nyugati partvonalát, a Fülöp-szigeteket, valamint az indokínai terület nagy részét. Az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei tudták, hogy a Tengelyhatalmak feletti végső győzelmet csak Japán megszállásával lehetne elérni. A végzet napja: Japán bukása című dokumentumfilm a szigetországba való betörés és elfoglalás tervét, a Bukás-hadművelet történetét meséli el május 7-én este, 21.05-kor a DoQ-n.

Az amerikai polgárháború egyik legismertebb alakja, William T. Sherman tábornok már a maga idejében is megosztó személyiségnek számított, és a mai napig szélsőséges véleményeket vált ki az emberekből. Az északiak szemében ő volt jóságos Billy bácsi, míg a déliek brutális gyilkosként tekintettek rá... De milyen is volt valójában? A DoQ-n április 16-án debütáló Felperzselt földeken: Sherman tábornok hadjárata című filmből kiderül…

Sátán, Azazel, Beliál, Belzebub, Lucifer vagy Mefisztó – az embereket megkísértő gonosz nevét többféleképp ismerjük. A Biblia szerint egy bukott angyal, akinek fő célja az emberiség testi és lelki elpusztítása. Az alvilág démoni ereje, és a holtak birodalma évezredek óta foglalkoztat minket. A DoQ-n április 2-án képernyőre kerülő Pokol: A Sátán birodalma című dokumentumfilm ebbe a rejtélyes és félelmetes világba kalauzolja el a nézőket.

Díszes szarkofágok, aranyozott halotti maszkok és balzsamozott testek – a múmiák a múlt legbeszédesebb őrzői. A mumifikálódott, akár több ezer éves tetemek hűen mesélik el, hogyan éltek, táplálkoztak, mit dolgoztak vagy minek következtében haltak meg ezek az ókori emberek. Kevesen tudják azonban, hogy a 19. század előtt a múmiákat nem tisztelték, porrá őrölt csontjaiból gyógyszert, a gyolcsból pedig festéket készítettek. Nem úgy Dr. Zahi Hawass régész, aki az ókor legértékesebb ereklyéit kutatja a DoQ-n látható Múmiák nyomában című sorozatban. Íme, az 5 legizgalmasabb múmia lelet, amit valaha látott a világ.

Testi örömök, állandó bormámor, erotikus fürdőkultúra – az ókori rómaiak szívesen halmozták az élvezeteket. A hírhedt császárok – köztük Nero és Tiberius – uralkodása alatt jellemző, babonákon és kultuszokon alapuló temetési szertartásokat, titkos társaságokat és elfajzott szexuális szokásokat mutatja be a DoQ-n március 19-én debütáló Bűnös Róma – Élet a római korban című korhatáros dokumentumfilm.

Hogyan lehet az emberek segítségére az ejtőernyőzés? Mely eszközzel lehet egyszerre hegyeket és hajszálakat félbevágni? Mi a közös Viktória királynőben és Dwayne "The Rock" Johnsonban? Csak néhány kérdés a sok közül, amelyekre a DoQ legújabb sorozata keresi a válaszokat. A február 23-án debütáló Extrém hivatások feltárja a történelem legizgalmasabb szakmáinak, találmányainak és szolgáltatásainak történetét, bemutatva fejlődésüket egészen az ókortól kezdve napjainkig.

Egy szörnyű katasztrófa New Jersey-ben 1937 májusában véget vetett a léghajózás aranykorának. A Hindenburg tragédiája 36 ember halálát okozta, s bár csodával határos módon a fedélzeten tartózkodók közül 62-en túlélték a szerencsétlenséget, a léghajózásnak örökre befellegzett. A DoQ február 6-án debütáló dokumentumfilmje a német utasszállító összeesküvés elméletekkel teletűzdelt történetéről rántja le a leplet: íme, 5 meglepő tény a Hindenburg katasztrófáról.

1865. április 14-én szörnyű tragédiával végződött Az amerikai kuzinunk című vígjáték a washingtoni Ford színházban – a kor híres színésze, John Wilkes Booth fejbe lőtte Abraham Lincoln amerikai elnököt, a rabszolgaság elleni harc vezéralakját. A DoQ csatornán január 23-án debütáló A John Wilkes hajsza című film a merényletet követő 12 megrázó napot mutatja be, az amerikai történelem legnagyobb embervadászatát, amely során több mint 10 000 katona és a nemzet legjobb detektívei vették üldözőbe az elnök gyilkosát és társát, David Heroldot.

A veszélyek véget nem érő birodalmába kalauzolja a nézőket legújabb sorozataival a DoQ. A csatornán január 18-án és 19-én látható premierek balesetek túlélőinek emlékeibe, katonák, szerelők és légimentők küldetéseibe, valamint a fegyverek történetébe avatják be az érdeklődőket.

A cowboy, aki legyőzte a Szovjetuniót, vagy az ember, aki felfegyverezte a tálibokat? Charlie Wilson politikai tevékenysége máig vitatott részét képzi az Amerikai Egyesült Államok történetének. Texas egykori kongresszusi képviselője az 1980-as években pénzt és katonai felszerelést szerzett a szovjetek ellen harcoló afgán mudzsahedeknek: ezzel a lépéssel ugyan közelebb hozta a hidegháború végét, ám közvetett módon hozzájárult a szélsőséges tálibok megerősödéséhez Afganisztánban. A DoQ szombati nagyfilmje betekintést enged Charlie Wilson igaz történetébe.

Az amerikai történelem egyik legszörnyűbb természeti katasztrófáját mutatja be A fekete porvihar igaz története című dokumentumfilm, ami újév napján, január elsején debütál a DoQ-n. A megtörtént eseményen alapuló kétórás alkotásból kiderül, hogy bár sokan azt gondolják, az 1930-as években dúló, bibliai csapás mértékű porvihar nem több, mint egy pusztító természeti jelenség, valójában az ember tehet arról, hogy végzetes erejűvé vált.

A frigyláda a Biblia talán legtitokzatosabb kegytárgya, amelynek felkutatása évszázadok, sőt évezredek óta izgatja a régészek, valláskutatók és a legendák szerelemeseinek fantáziáját. Vannak, akik azt állítják, hogy már látták, sokan úgy vélik, hogy a frigyládát a keresztes lovagok őrzik, ám az ősi ereklye létezését sohasem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani. A DoQ csatorna Az elveszett frigyláda igaz kutatója című premierje december 31-én egy izgalmas utazásra hívja a nézőket izraeli háborúkon, filiszteusi szentélyeken és Salamon templomán át, hogy feltárja a Biblia egy legrejtélyesebb ereklyéjének legendáját.

Kannibalizmus, vérfertőzés, voodoo – december 3-ától a DoQ górcső alá veszi az emberi természet sötét oldalát és az ismeretlen kultúrák legbizarrabb szokásait a Különös rituálék című vadonatúj sorozatában. A nézők minden csütörtökön 21:05-kor egy-egy felkavaró tabutémával ismerkedhetnek meg: hagyományok, rítusok és elképesztő emberi történetek a világ legeldugottabb zugaiból és a legnagyobb metropoliszokból.